
2012. május 9-én (szerdán) 16.30 órai kezdettel
a Csokonai Könyvtárban
a 100 éve született Ottlik Gézára emlékezünk.
Az évforduló tiszteletére felolvasással egybekötött irodalmi délutánt szervezünk az író műveiből.
Sok szeretettel várjuk az olvasni szerető könyvbarát közönséget
A kép forrása: http://www.karikatura.hu
és Ti, akik belül azok maradtatok!
A Déryné Kulturális Turisztikai Sport Központ és Könyvtár Szervezésében
MACKÓKIÁLLÍTÁST
rendezünk a Könyvtár gyermekrészlegén. Ha Te is szeretnéd a kedvencedet megmutatni, ezzel másoknak örömet okozni, akkor hozd el Őt május 23-ig a Könyvtárba!
Jelige: legyen egyszer a mackóknak is gyermeknapjuk!
A kiállítás és sok macis meglepetés
2010. május 29 - június 8-ig lesz látogatható.
2012. április 12-én 15.30 órai kezdettel a Csokonai Könyvtárban bemutatjuk
Ötvös László: Melius Juhász Péter három bibliafordításának néprajzi, közéleti hatásai (Bibliai-néprajzi tanulmányok) című könyvét.
A rendezvény előtt 14.30 órától „Folyton újrakezdem" címmel közös ünneplésre várjuk a versbarátokat, ahol a résztvevők felolvashatják, előadhatják kedvenc költeményeiket.

Az évforduló tiszteletére felolvasó estet szervezünk az író műveiből.
Sok szeretettel várjuk a könyvbarát, olvasni szerető közönséget.
PIROS – FEHÉR – ZÖLD címmel rendhagyó könyvtári órán vehettek részt 2011. március 5-14-ig az elsős és második osztályos iskolai osztályok. Az órákon játékos formában dolgoztuk fel 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit. Énekeltünk, szavaltunk és egy honfoglaló játék keretében megismertük nem csak Magyarország, de városunk emlékhelyeit is. Felemelő élmény volt gyerekekkel a hazaszeretetről beszélni, jó volt hallani kötődésüket a magyar földhöz, az elesett hősökhöz.
(Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.)
- író, költő, festőművész, tipográfus, lapszerkesztő
Kassák Lajos írói és képzőművészeti életműve rendkívül jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye, aminek oka, hogy saját tevékenységét is nagyon szigorú mércével mérte. A művészet bármelyik terén, rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Igazi maximalista volt. Korán felismerte a művészet önelvűségét. Úgy gondolta, hogy a művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükörnek kell lennie, hanem önálló tevékenységnek. A kor, amelyben élt, egybeesett a munkásosztály forradalmi törekvéseivel. Kassák ezzel egyidőben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is. Demokratikus művészeteszményt vallott, nemzetközi költői nyelv kialakítására törekedett. Ez a törekvése sikeresen találkozott az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, melyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg. Erre az időszakra esett az avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus kialakulása. A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint Kassáké.

Kisgyermekkori zenei nevelés

Eredeti neve Brenner József (Szabadka, 1887. február 13.—1919. szeptember 29., Szabadka közelében): író, kritikus, zeneesztéta, orvos. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott mint tanársegéd; ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött; július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát.